Jaaj, ez nagyon jól esett. Fogalmam sem volt, hogy mire számítsak igazán, azt sem tudtam vidám lesz-e, vagy szomorkás, mélyebb, vagy felületesebb, és ez így volt jó. A legtöbb esetben jobb elvárások nélkül nekiindulni a dolgoknak. :) Firenze, ahol pont tavaly nyáron voltam és rögtön beleszerettem, már alapból sokat dobott a könyvön, de azért bőven nem lett volna elég. Viszont a szereplők is, a történet is, a helyszínek is, minden olyan aranyos volt, szeretnivaló, egy kis humorral, romantikával, sőt még néhol sejthető, néhol meglepőbb fordulatokkal is fűszerezve. Kicsit egyébként Jane Austen jellegű, de csak épphogy, egyébként az egésznek a hangulata sokban más, valahogy játékosabb, vagy kevésbé komolyabb, nem tudom pontosan megfogalmazni.

Moly link

Sosem olvastam még olyan könyvet, amiben legfeljebb 1-2 fehér ember, ha szerepelt (és ez igazából nagyon tetszett benne). Vicces volt, hogy mindig ahogy elképzeltem a szereplőket, azon kaptam magam, hogy fehérnek képzelem őket. Egyébként érdekes volt. Nem egy olyan könyv volt, amit nem bírtam abbahagyni (bár azért még egy-két ilyen része is volt), de szinte mindig kellemes volt olvasni. A szereplők közül mindenki különleges volt, mindenkinek megvoltak a maga jellegzetességei. Tetszett a lányok barátsága, tetszett a misztikus vonal, tetszettek a humoros részek, tetszett az egésznek a hangulata, hogy még a misztikus elemek ellenére is igazából a szereplők hétköznapi életének apróbb-nagyobb örömeit, gondjait élhettem át velük együtt. :) Kíváncsian várom az író következő könyvét. :)

Moly link

♥♥♥♥♥♥♥♥!! Kedvenc könyvem lett. (Jó nyilván abból sok van, de top3ban tuti benne van.) Oké, persze, nem vártam sokkal rosszabbat Fredrik Backmantől Ove után. De ez.. Minden várakozásomat felülmúlta. Az összes szereplő akkora egyéniség. Egytől egyig. Elsával és Nagymamával pedig úúgy szeretnék találkozni. És részt venni a közös kalandjaikban. :D Meg elutazni Félálomországba. Annyira nagyon tetszett ez a megteremtett világ (kicsit Benigni Az élet szépjére emlékeztetett), ahogy igazából komoly dolgok vannak emögött, de mégis egy kalandos játék az egész. Az is nagyon tetszett, hogy megint, mint Ove-nél is, a durcás szereplőkben is ott volt igazából a szeretet. Minden volt a könyvben, de tényleg, szeretet, kaland, izgalom, meghatódás, humor, szomorúság, szerelem, halál, mese és valóság.. Vicces, keserédes és lélekemelő volt egyszerre. Nem szoktam nagyon könyveket újraolvasni, de szinte biztos vagyok benne, hogy ezt nem utoljára olvastam. Na, hát még mindig nem vagyok a szavak embere, de ez szerintem egy olyan könyv, amit nem lehet kihagyni, vagy legalább az esélyt mindenképp meg kell neki adni egyszer az életben. :)

Moly link

Érdekes volt. Nem tudtam, hogy mit várjak tőle, így talán nem is vártam semmit. Egy olasz szerző könyvét szerettem volna elolvasni, és éppen ezt találtam. Az alapsztori ötletes volt szerintem. Ami kicsit sok volt az én naiv gyermeki lelkemnek, az az érzelmek nélküli szex mennyisége, meg ezeknek a dolgoknak a semmibe vevése, de hát ez az én bajom, biztos sok ember életében ezek a dolgok így természetesek, ahogy itt le vannak írva. Ami viszont nagyon tetszett, az a szabadság, a felszabadultság, a nyílt őszinteség, amit az egész könyv hangulata sugároz, ez nagyon megfogott. :) Nem egy olyan könyv volt, amit képtelen voltam letenni, de jól esett olvasni.

Moly link

Hát ez nagyon aranyos volt. :) Igazán jól esett. Egyszerre hétköznapi, varázslatos, kalandos, jópofa, a szójátékokról nem is beszélve, azok voltak a kedvenceim. Külön vicces volt úgy olvasni, hogy ismerem az ikreket (mármint az eredetieket :D). Persze, gyerekkönyv, de megesik, hogy ilyen "öregen" is jó kikapcsolódást tudnak nyújtani az ilyen könyvek. :)

Moly link

Olyan szokásos Jane Austenes volt. Persze a B&B-ig nem ér fel, meg nekem az Emma is valamiért jobban tetszett. De ettől függetlenül itt is voltak szereplők, akiket megszerettem (Elinor, Brandon ezredes, Edward, bár Marianne néha kicsit idegesítő volt, azért őt is, stb..) és itt is jó volt elutazni ebbe a korba, az angoloknak ebbe a világába, ahol az élet legnagyobb problémája, hogy ki hogyan megy férjhez. És persze nem maradt el a humor, az irónia, a romantika se. Szóval összességében azt kell, hogy mondjam, hogy nem a legpörgősebb történet volt végig, de voltak benne persze izgalmasabb részek is, meg aranyos volt és szórakoztató.

Moly link

Csak úgy beleolvastam kicsit az elejébe. Aztán még egy kicsit. Aztán pedig alig bírtam letenni. Már maga a történet alapja is ötletes, bár pont egy hasonló alapsztorijú filmet láttam pár hónapja. Viszont Brett.. Annyira át tudtam érezni a dolgait. Jó persze, nyilván nem az összeset, pl. egy olyan Andrew szerű pasival sose jöttem volna össze.. A Herbertes "csapdába" talán én is beleestem volna, de aztán megfelelően megoldotta a dolgot. Viszont a Joshua-ház, ezeknek a gyerekeknek a tanítása, a fegyelmezőképesség hiánya, a kisbaba iránti érzelmei, ezek mind olyan dolgok, amik az én szívemhez is ennyire közel álltak volna a helyében, ezeket nagyon át tudtam érezni.. Meg csomó szereplőt is nagyon bírtam, Bredet, Garrettet, Zoét és az apját.. Meg a Breddel meg a Garrettel való telefonálásokat is. :) Meg a Sanquitával való viszonyát is. Szóval összességében egyáltalán nem gondoltam volna, de ez a könyv teljességgel beférkőzte magát a szívembe. :) Olyan jól esett, igazi lélekfrissítő volt. :)

Moly link

Hát. Nehéz megfogalmazni, hogy mi is a véleményem erről a könyvről. Cricketet nagyon bírtam. Fu, nagyon, de tényleg. :) Lolának már nem az összes dolgát, de a stílusa igazán tetszett. Én nem tudnám magamat ilyennek elképzelni, de mindig tetszett, ahogy az ilyen különleges stílusú emberek mindenféle kreatív dolgot ki tudnak hozni magukból. A homoszexuális szál meg először nagyon fura volt, amikor leesett, hogy mi van, mégse találkozik az ember minden nap ilyen szereplőkkel a könyvekben, de aztán érdekessé vált, és a végére Lola összes szülőjét megkedveltem valamilyen szempontból. Ja és persze Lindsey nyomozós mániája is tetszett. Szóval aranyos könyv volt, az a tipikus könnyed kikapcsolódás. De mégis azt kell, hogy mondjam, hogy várnom kellett volna az Anna és a francia csók után, mert (egyrészt az sokkal jobban tetszett, ott a szereplőket is sokkal jobban bírtam, másrészt meg) az ilyen könnyed tinikönyvekből valahogy most ennyi már kicsit sok volt. De mondom, ettől függetlenül is élveztem az olvasást, meg a maga módján tetszett a könyv, csak talán még jobban tetszett volna, ha várok vele egy kicsit. De sebaj, mert tanultam belőle, és az írónő harmadik könyvével már várok, mert azért ennek a kisebb csalódásnak az ellenére annak az olvasása is tervbe van véve. :)

Moly link

Könnyed, romantikus, "limonádé". Baromira tetszett. Nem csak azért, mert pont ilyenre vágytam most, hanem mert valahogy annyira magaménak éreztem a szereplők reakcióit, gondolatait, ahogy egymást ugratták meg ilyesmi. Még ha nyilván lehet is tudni előre a végét, akkor is, valahogy mégis olyan valóságosnak tűnt nekem néha emiatt, hogy a szereplőket ilyen közel éreztem magamhoz. Párizstól meg én személy szerint nem olvadok el annyira alapvetően, de mégis baromira tetszett az egész város hangulata a könyvben, meg valamiért az is, hogy a fiú csomó érdekességet tudott. :) (És bár a Lola és a szomszéd srác nincs annyira magasan pontozva a Molyon, mint ez, azt hiszem, mégis belekezdek abba is. :) )

Moly link

Na azt hiszem, egyelőre minden elmaradásomat pótoltam :)

Egy kis előzetest még idebiggyesztek azért, hogy mik azok amik még folyamatban vannak:

Örkény István - Válogatott egypercesek

Kiss Ádám - Szütyiő

Stephanie Perkins - Anna és a francia csók

Róka Sándor - Logika-land

Ferenc Pápa - Öllelek benneteket! (Beszédek fiatalokhoz)