Hát. Nehéz megfogalmazni, hogy mi is a véleményem erről a könyvről. Cricketet nagyon bírtam. Fu, nagyon, de tényleg. :) Lolának már nem az összes dolgát, de a stílusa igazán tetszett. Én nem tudnám magamat ilyennek elképzelni, de mindig tetszett, ahogy az ilyen különleges stílusú emberek mindenféle kreatív dolgot ki tudnak hozni magukból. A homoszexuális szál meg először nagyon fura volt, amikor leesett, hogy mi van, mégse találkozik az ember minden nap ilyen szereplőkkel a könyvekben, de aztán érdekessé vált, és a végére Lola összes szülőjét megkedveltem valamilyen szempontból. Ja és persze Lindsey nyomozós mániája is tetszett. Szóval aranyos könyv volt, az a tipikus könnyed kikapcsolódás. De mégis azt kell, hogy mondjam, hogy várnom kellett volna az Anna és a francia csók után, mert (egyrészt az sokkal jobban tetszett, ott a szereplőket is sokkal jobban bírtam, másrészt meg) az ilyen könnyed tinikönyvekből valahogy most ennyi már kicsit sok volt. De mondom, ettől függetlenül is élveztem az olvasást, meg a maga módján tetszett a könyv, csak talán még jobban tetszett volna, ha várok vele egy kicsit. De sebaj, mert tanultam belőle, és az írónő harmadik könyvével már várok, mert azért ennek a kisebb csalódásnak az ellenére annak az olvasása is tervbe van véve. :)
