Valahogy mást vártam. Nem tudom igazából miért. Azt vártam, hogy Jane Austen világába léphetek be újra. Persze utólag látom már, hogy teljesen jogtalanul vártam ezt. Talán, ha nem így állok hozzá, nem is okoz akkora csalódást.
Nem azt mondom, hogy nem volt jó, de többre számítottam. Több mondanivalóra, jobb, pozitívabb hangulatra. Azt gondoltam, hogy többet fog adni a könyv, főleg talán lelki szempontból. Mármint arra gondolok, amikor felfrissülsz lelkileg egy könyvtől, feltöltődsz tőle.
Visszanézve viszont azt gondolom, hogy a könyv azt nyújtotta, amit kellett neki. Bár nem tudok semmit sem a korabeli Angliáról, pláne nem a cselédek életéről, mégis úgy éreztem, hogy élethűen írja le az írónő az életmódot, a körülményeket, amiket akkoriban átélhettek az emberek.
Illetve egy kifogásom mégis van így is: valamikor túl élethű a könyv. Ha valaki elolvassa, tudni fogja mire gondolok. Nekem ezek a részek nem hiányoznak általában egy szépirodalmi műből. De persze ízlések és pofonok.
Amiért viszont dicséret illeti az írónőt, az a különösen kreatív elemek beletevése a műbe, amiknek semmi közük B&B-hez. Ezek által válik önálló történetté az egész, ezekkel állja meg a helyét a regény a könyvek világában önmagában is. Számomra ezek adták a fő értékét a műnek.