Karizmák ünnepén volt egy stand, ahol lehetett válogatni csomó könyv között, és ingyen elvinni őket. Ilyen "könyv-turi" szerű dolog volt. Elég sok francia meg más idegen nyelvű könyv volt, de elszórva lehetett találni azért magyarokat is. Nagyon sok féle volt, de ami ilyen úgymond "olvasnivaló" volt, olyanból kevés volt. Ezért is örültem nagyon, amikor ráakadtam erre. Hazatérve azt a néhány szerzeményemet, amit sikerült kiválogatnom, letettem az ágyam mellé, aztán jó ideig hozzájuk sem nyúltam. Aztán hónapokkal később eszembe jutott, hogy a nagy 2015-ös olvasási kihívásnál ebbe a kategóriába még nem is soroltam semmit, és hogy ha már kiválogattam ezt a pár könyvet, miért ne olvassak azok közül egyet, végülis az enyémek és még egyikbe sem kezdtem bele. Végül erre esett a választás, és bár a többit még nem olvastam, de jó döntésnek bizonyult. Vannak benne igazi reményt keltő történetek, persze akadnak hihetetlen, vagy a "csoda tartalom" ellenére túl szomorú, vagy kevésbé élvezhetőek is, de mindenképp megérte az összeset elolvasni. Az elején is vannak kiemelkedően jók elszórva, de főleg a vége felé még az is előfordult, hogy annyira magával ragadott egy-egy történet, hogy alig bírtam letenni. :) Meg hát azért -, és ez főleg a pozitív hangulatúakra igaz, - jól esett tényleg csoda számba menő igaz történeteket olvasni, reményt ad az embernek, hogy miért pont vele ne történhetnének ilyesmik, vagy akár felismeri, hogy igazából már vele is bőven történtek csodák, csak néha esetleg elfeledkezik ezekről az ajándékokról. :)
