[Wodehouse+Galahad+Császárnő=10p+] (a 10 pontból) Többször elöntött már az érzés, mióta rátaláltam Wodehousera, hogy nem értem, hogy tudtam eddig nélküle élni, és olyan, mintha egyenesen nekem írta volna a könyveit, és ezután az olvasás után is újra megerősödött bennem ez az érzés. Továbbra sem tudok betelni az abszurd, váratlan, humoros és telitalálat hasonlataival. Muszáj idetennem egyet: "Kitűnt belőle, hogy körülbelül annyi becsülete van a háziasszony szemében, mint amennyi Heródes királynak lehetett az izrealita anyák szombat délutáni társas összejövetelén." Ezen annyira, de annyira nevettem, és még most is, amikor elolvasom, újra üt. Nem tudom, hogy valójában annyira vicces-e, vagy csak jókor talált meg jó helyen, de az ilyen és ehhez hasonló mondatok mindig telibe találnak, és annyira, de annyira jól esnek ezek a találatok. :D Olyan "szívből-felnevetős-helyzeteket" okoznak, és gondolom nem kell sokáig magyaráznom, hogy nagyon szeretem ezeket a helyzeteket. Azt hiszem, örökké hálás leszek Wodehousért és Wodehousenak. :)
