Tegnap adtam egy másik Wodehousera is 10p+-t, szóval lehet, hogy csak nagyon ilyen hangulatban vagyok mostanában, de erre sem tudok kevesebbet adni. Ez a romantikus vonal, Sam személyisége, az újabb szuper szereplők (Fasírt, Kay, Lord Tilbury, Csimpiék társasága, stb.), a váratlan fordulatok, a sziporkázó hasonlatok, szóval ezek így együtt egyszerűen újra levettek a lábamról. Nem tudom, hogy mikor volt utoljára ilyen, de többször felnevettem hangosan a megállóban/utcán, illetve talán ott nem kifejezetten hangosan, de tuti, hogy villamoson is.
Csak ajánlani tudom ezt az oldalt: https://moly.hu/konyvek/p-g-wodehouse-hubele-samuel/idezetek. De azért egyet ide is kiemelnék, csak úgy, véletlenszerűen:
"Mr. Wrenn, ha ebéd után, a Fleet Streeten találkozott vele valaki, igen kellemes, csendes, nyugodt úriembernek tűnt. Reggeli közben viszont a bengáli tigris is tanulhatott volna tőle egyet-mást.
– Fipfóvótev? – krákogta, azt a kora reggeli, külvárosi tájszólást beszélve, amely nem más, mint a lekváros pirítóson átszűrt, közönséges angol nyelv.
– Dehogyis volt ez sípszó, drága bácsikám – csitítgatta Kay. – Mondom, hogy rengeteg időd van még.
Mr. Wrenn némileg megnyugodva ismét nekilátott a reggelinek. Lenyelte az utolsó falatot, és a csészéért nyúlt.
– Hámóa?
– Még csak negyed.
– Biftohpontohamjár?
– Tegnap igazítottam be."
Nem tudom tovább ragozni, de a 10p+ talán mindent elmond. Tényleg eddigi (egyik?) legjobb Wodehouseom. Kihagyhatatlan. :) ♥
