Lehet, hogy kicsit túl sok könyvnek adok 10 pontot. De ez is nagyszerű alkotás. Ez az egyetlen, amit olvastam Vonnegut-tól. Nem tudnám megmondani, hogy ez is marad-e az egyetlen, de hogy ez jó választás volt, az biztos. Az életszemlélet, amit át szeretne adni, baromi érdekes. Az idő nem számít, lehet, hogy épp adott pillanatban rossz, de egy másik pillanat viszont boldog. És ezeket a pillanatokat kell igazán megélni. Annyira találóan fogalmazza meg a dolgokat, és a stílus, amiben kimondja a nagy igazságokat..Király :) Ha jól tudom, ez eredetileg Assisi Ferenc egy imája, de ez a gondolat is többször szerepel a műben és nagyon tetszik:
"Isten, adj nekem derűt és nyugalmat, hogy tudomásul vegyem mindazt,
amin úgysem változtathatok, bátorságot, hogy változtassak azon,
aminek a megváltoztatására képes vagyok, és bölcsességet,
hogy mindig megmondhassam, mi a különbség a kettő között."
Ja és az "Így megy ez." mondatok. Bár a pezsgőre vonatkozó a kedvencem, mégis itt egy másikat idéznék:
"Mellékesen szólva, Trout írt egy könyvet a pénztermő fáról. A levelei húszdolláros bankjegyek voltak. A virágai államkötvények. A gyümölcsei gyémántok. A fa vonzotta magához az emberi lényeket, akik aztán ott, a fa tövében mind megölték egymást, és ebből nagyon jó trágya lett. Így megy ez."
Igazából bárkinek ajánlom. Stílusa egyértelműen sajátos és egyedi, lehet, hogy mindenkinek nem jön be, de szerintem azért elég sok embernek mégiscsak. Ha Vonnegut más műve nem tetszett, ne ijedj meg ettől, ezt mindenképp próbáld ki. Nagyon frappánsan fogalmazza meg tényleg a dolgokat, és még a maga módján tök vicces is. :)
