avagy rövid vélemények az általam olvasott könyvekről :)

KönyvBirodalom

R. J. Palacio - Csodácska (9.5p)

2017. március 07. - aurelie

Neten találtam egy listát, hogy mik azok a könyvek, amikből hamarosan film jön ki, ezért érdemes még őket előbb elolvasni, és a Csodácska rögtön nagyon szimpatikus lett, fel is vettem a várólistára. :) Azt hiszem, részben azért is fogott meg, mert ismerek egy lányt, akinek ugyan nem teljesen ugyanez a baja, de valami ilyesmi lehet szerintem, és így a könyv olvasása közben is sokszor gondoltam rá, és arra, hogy neki vajon milyen érzés lehet, vele is bánnak-e vajon így néha..
Azzal kezdeném, hogy mi nem tetszett. Amerikai. Bár alapból szerintem nagyon mély dolgokról is szól, mégis valahol felszínes marad, valahogy le van egyszerűsítve a dolog. Amire mondhatnánk, hogy de - ha jól tudom - gyerekeknek íródott. Mégis ez nem az a fajta egyszerűség, ami például A kis Nicolas-ban vagy hasonló regényekben megjelenik, hanem nálam ez az "amerikai" kategóriába van besorolva, és sajnos nem pozitív értelemben. Mondjuk nem vagyok benne biztos, hogy ezt "hibának" kell titulálni. Lehet, hogy ez nagyon fellengzősen hangzik, de van egy olyan érzésem, hogy ami miatt érzem ezt az egyszerűséget, az Amerikában nem a leegyszerűsített, kicsit buta/bugyuta verzió, hanem az "eredeti". Egyik barátom, aki ott élt sokat, mesélte, hogy arrafelé tényleg felszínesebbek sokkal az emberek, és tényleg olyasmi a valóságban is az egész, mint amit a filmek/könyvek sugároznak. Na de térjünk rá a jó részekre, azt hiszem, túl sokat írtam itt erről az amerikai dologról. Bár ebben a könyvben is megjelenik ez - hiszen azért írtam róla -, viszont nem ez a könyv az, amit kifejezetten erős példaként hoznék erre a "jelenségre", szóval tényleg lépjünk is erről a témáról tovább.
Amit szerettem benne. (Icipicit SPOILER-es talán, de konkrét történésekről nem írok.) A főszereplő humorérzéke. Ez az egész könyv legnagyobb értéke szerintem, és hogy ezzel szeretteti meg magát az emberekkel első körben. Aztán pedig, amikor már sikerült a humorérzék segítségével túllépniük a külső dolgokon, tudja önmagát adni, és azzal lopja be magát igazán a szívükbe. Tetszett nagyon a több szereplő szempontjából való megközelítés, szeretem nagyon ezt az ötletet. Tetszett, hogy a szereplők karakteresek voltak, szinte mindegyikük egy-egy "fajta" embert jelenített meg, egy-egy "fajta" hozzáállást ehhez a témához, illetve úgy általánosságban az élethez. Tetszett, hogy a fent leírt negatív dolgok ellenére mégis tök jól tudtak mesélni a szereplők az érzelmeikről, a bennük lejátszódó dolgokról. Szerettem a hatalmas szeretet adagokat, amik megjelentek a könyvben, főleg Augusték családján belül, de még a negatívabb szereplők (Miranda) is rejtett magában sok-sok szeretetet. Meg végül azzal, hogy August nem adta fel, szinte mindenkiből sikerült ezt "kivarázsolnia". :)
Végül, de nem utolsó sorban, a magyar címet nem szeretem. Ugyanakkor látom, hogy nagyon nehéz lett volna megoldani máshogy, szóval a lehetőségekhez képest mégiscsak a legjobb, mert úgy tényleg fura lett volna, hogy "Csoda", csak hát így meg egy kis idétlenség lopakodott be ebbe a "Csodácska" szóba.
Zárszóként: ha gondolkozol, hogy belekezdj-e, szerintem érdemes adni neki egy esélyt mindenképp, szinte korosztálytól teljesen függetlenül. :)

Moly link

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvbirodalom.blog.hu/api/trackback/id/tr9812294501

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.