A könyvhéten vettem meg, amikor dedikálás volt, álltam is sorban 1-1,5 órát. Ezalatt a felét el is olvastam. :D Igazából nem sok újat tudok mondani az eddigi két részhez képest, Böszörményi megint hű volt önmagához. A lábjegyzetek nekem személy szerint hiányoztak, ezért kicsit mérges vagyok azokra, akik sürgették, de biztos megvolt az oka. Nem szeretnék semmi konkrétat írni, de Mili kis trükkje például tökre tetszett, meg az, hogy ő is bele volt vonva megint a dolgokba. Tetszett, hogy alapból nem lehetett rájönni, hogy igazából teljesen pontosan mi a helyzet, még ha részleteket talán néhol lehetett is sejteni. A stílus, a részletek kidolgozása, a valós dolgok megjelenése, a csavarok, lassan már "szokásosak", és még mindig lehengerlőek. Még talán annyit fűznék hozzá, hogy Gyula egy hős, hogy ennyi ideig dedikált, és végig bírta az egészet. Az pedig már csak a hab volt a tortán, hogy most először a borító tervezője, Magocsa-Horváth Évi is dedikálta a könyveket, remélem ebből hagyomány lesz. :)
Aki kíváncsi egyébként a dedikálás előtti fél órás beszélgetésre, Nózi kutyára és persze az Ambrózy sorozattal kapcsolatos néhány kérdésre, megjegyzésre, elhintett morzsára, az itt meg tudja nézni az egészet: https://www.facebook.com/konyvmolymarkabolt/videos/1036523119769069/ .
Még annyit, hogy ha valaki csak egy kicsit szeretne betekintést nyerni a sorozatba (~trilógiába), akkor annak tudom ajánlani ezt a kisregényt. Persze ez közel sem adja vissza önmagában az összes könyv elolvasása által átélhető hangulatot és élményeket, mégis a stílusba, a könyv jellegébe azért nyújthat egy kis betekintést. Persze, ha a Leányrablás Budapesttel kezdi valaki, én szinte akárkinél (~12 éves kor felett bárki, nemtől függetlenül (!) ) biztos lennék benne, hogy tetszeni fog neki, de ha valaki inkább óvatoskodna, akkor a Beretva és tör egy jó lehetőség. :)
Karácsonyra pedig nagyon várjuk már a 3. kötetet, azt hiszem, ezt minden olvasó nevében mondhatom!!
