avagy rövid vélemények az általam olvasott könyvekről :)

KönyvBirodalom

Jojo Moyes: Mielőtt megismertelek (5p)

2015. január 11. - aurelie

Nagyon jól indult a könyv. Azt gondoltam, hogy oké, most találtam rá az egyik kedvenc könyvemre, tutira benne lesz legalább a top10-ben, de inkább a top5-ben. Erre a végével minden el lett rontva.

****VIGYÁZAT! A KÖVETKEZŐ SOROK CSELEKMÉNYLEÍRÁST TARTALMAZNAK!****

Szóval az regény 98%-a olyan volt, mintha nekem íródott volna. Van egy betegségem, ami nyilván közel sem annyira súlyos, mint Willé, de nagyon hasonló lelki problémákat okoz nekem. Ahogy olvastam a könyvet, az én érzéseimet írta le, teljesen bele tudtam élni magam, olyan dolgokról volt szó, amikhez nagyon hasonló terheket élek át, még ha "gyengébb kiadásban" is. Még ha kiszámítható is volt, annyira jó volt olvasni, ahogy alakul ki folyamatosan Will és Louisa szerelme, jó volt végigmenni velük ezen az úton. A lánnyal kapcsolatban is azt éreztem, hogy több minden közös bennünk. A környezet is barátságos volt, a lány családja is szeretnivaló. Szóval nagyon át tudtam érezni az egész történetet, a szereplők jellemvilágát, érzéseit.

Erre a végén egy ilyen befejezést adnak. Értem én, hogy túl kiszámítható lett volna, ha mégis életben marad Will, de akkor is. Mennyivel szebb üzenete lett volna a könyvnek, ha a szeretet, a szerelem ennyire erős értékéről ír, ami akár életet is menthet, még ha valaki ennyire már az élete feladásának a határán áll. Ehelyett mit mond? (Legalábbis számomra, de várom a véleményeket hozzászólás formájában.) Azt, hogy vannak emberek, akik nem tudnak megváltozni semmilyen hatásra sem, illetve azt, hogy jogod van eldobni a saját életedet. Pedig nincs. Persze, ekkora szenvedést nem tudok felfogni nyilván. De mint írtam, nekem is van egy olyan betegségem, ami sok lelki és néha testi szenvedést is okoz. Mégis ez a lehetőség nincs ott senkinek. Mindenkinek az élete értékes, sokan nem is gondolnák, hogy mennyire. Nézzük például Nick Vujicic-ot. Nyilvánvalóan nem mindenkinek van ilyen szónoki képessége, de neki sikerült megtalálni az élete célját, és lám mi lett belőle. Egyszerűen komolyan nem bírom felfogni, hogy ennek a könyvnek ez lett a vége. Akármi van, az életedet nem dobod el. Nem tudhatod, mit hoz a holnap. Akármi történhet még. Pláne 2 év után. Az annyira rövid idő. Annyi lehetőséget lehetett volna még elképzelni Will számára. Ráadásul valaki ennyire szerette és ő is szerette Louisát. Azt is értem, hogy fél, hogy ez nem tart örökké. Teljesen megértem az összes félelmét. De az élet eldobása opció akkor sem játszik. Pláne ilyen fiatalon, 35 évesen.. Az élet ennél sokkal, de sokkal értékesebb.

****CSELEKMÉNYLEÍRÁST TARTALMAZÓ SOROK VÉGE****

Szóval összességében csalódnom kellett a könyvben. Annyira sajnálom, mert különben nagyon jó könyv lehetett volna, ha a vége nem ilyen.

Moly link

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvbirodalom.blog.hu/api/trackback/id/tr167061573

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.