avagy rövid vélemények az általam olvasott könyvekről :)

KönyvBirodalom

KönyvBirodalom

Christopher Moore - Biff ​evangéliuma (5.5p)

2016. november 01. - aurelie

Csalódtam. Közös történetünk a következőképp alakult. Elsőre azt gondoltam, hogy húú egy vicces könyv, amiben Jézus van, Jézus és humor, két kedvencem, hát ez tuti csak jó lehet. Másodikra olvasgattam kicsit a molyos véleményeket, és elkezdtem gyanakodni, hogy ez így biztos jó lesz-e. Meg mintha valakitől kifejezetten rossz véleményt is hallottam volna, de már meg nem tudnám mondani, hogy kitől. Mindenesetre félretettem magamban, hogy én ezt mégse szeretném elolvasni, nem hozták meg hozzá a kedvem. Aztán egyik könyvtári túrám során szembejött a polcon, és mivel azért ott motoszkáltak a nagyon pozitív molyos vélemények is az agyam egy eldugott zugában, ezért spontán lekaptam, hogy végül is egy próbát megér, nem? Különben sosem tudom meg, hogy a pozitív vagy a negatív véleményekben van az igazság.
Az elején viccesnek találtam 1-1 apró jelenetet, és igazából az elején még vitt előre a kíváncsiság, de aztán lassan-lassan alábbhagyott és volt 1-2 hét, amikor le is tettem a könyvet, annyira ellaposodott az egész történet. (Oké, más oka is volt az "olvasási szünetemnek", de ennek részletei most nem ide tartoznak.) Aztán újra kinyitottam, és szép lassan befejeztem, de sokszor csak azért olvastam, mert makacs vagyok és nem igazán szeretem félbehagyni (feladni) a dolgokat, így a könyveket sem.
Valahogy túl alpári volt nekem. Nagyon szeretem az iróniát és a szarkazmust, és az a határozott véleményem, hogy Istennek zseniális humorérzéke van és Ő is alkalmazza a humornak ezt a két formáját is az életben. Az az érzésem, hogy Christopher Moore is részben ezt szerette volna bemutatni, de szerintem túllőtt a célon. Nagyon. Olyasmikre gondolok itt, hogy például nekem túl sok volt a szexualitás, leginkább amiatt, hogy állatok is bejöttek néha a képbe, meg hát úgy amúgy is, nem ilyesmire készültem, amikor nekiálltam a könyvnek. Meg nekem nagyon sokszor az volt a benyomásom, hogy a humor helyett inkább az alpáriság került túlsúlyba.
Viszont, amikor sikerült mégis a humort előtérbe helyezni, olyankor hatalmas poénok sikerültek. A baj csak az, hogy ~440 oldalon keresztül 10-20 ilyen helyzet fordult elő szerintem.
Még egy pár pozitívumot összekaparok a végére: rendes volt CM-től, hogy elolvasta az evangéliumokat, és azokon kívül is alaposan utánajárt a dolgoknak, előfordultak nagy ritkán elrejtve mélyebb gondolatok is, amit szintén nagyon értékelek, illetve még egyszer kiemelném, hogy az a néhány poén tényleg hangosan felröhögős volt, úgyhogy köszönet értük.
Összességében röviden annyit tudok mondani, hogy érdemes belekezdeni, mert van, akinek nagyon bejön, viszont ha az első 100 oldal után nem igazán pozitív a véleményed, akkor szerintem ne pazarolj el még 300 oldalt az életedből erre, valószínűleg te sem azok közé tartozol, akiknek ez a könyv írva lett.

Moly link

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvbirodalom.blog.hu/api/trackback/id/tr411918323

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása